Szárnyal az AfD, közben a leendő német kancellárt egyre többen bírálják

Valósággal politikai szenzációnak számít az Alternatíva Németországért (AfD) párt támogatottságának rohamos emelkedése. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint 

– írta összeállításában az Infostart, idézve az ntv csatornát. 

A felmérés szerint az német ellenzék kimagaslóan legerősebb pártja jelenleg 24 százalékos országos támogatottsággal rendelkezik, míg a szociáldemokratákkal kormányalakításra készülő keresztény pártok szövetsége 25 százalékon áll a választók körében. 

Emlékeztettek, hogy a február végi előre hozott parlamenti választások előtt a közvélemény-kutatások szerint a CDU/CSU még 7 százalékkal előzte meg a második helyet tartósan birtokló és mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző AfD-t. A választások eredménye is bizonyította, hogy a 2013-ban alakult és 2017 óta Bundestag-párt támogatottsága rohamosan növekedett, parlamenti mandátumainak számát ugyanis a 2021 őszi választásokon elért eredményéhez képest megkétszerezte – tették hozzá.

Már most sokan bírálják a leendő német kancellárt

Mint fogalmaztak, a nemrég közölt közvélemény-kutatási adatok súlyos „politikai pofont” jelentenek a a konzervatív kancellárjelölt számára is. Ugyanis az AfD „szárnyalása” mellett az adatokból kitűnt az is, hogy csökken a kereszténydemokrata Friedrich Merzbe vetett bizalom. Még hozzá olyannyira, hogy a válaszadók mindössze 28 százaléka tartotta őt „megbízhatónak”, 70 százalékuk pedig pont az ellenkezőjét nyilatkozta. De a megkérdezettek többsége arra is rámutatott, hogy a leendő német kancellár mostanra a szavahihetőségét veszített el.

A hírcsatorna felidézte, hogy 

Többek között azt rótták fel neki, hogy a a leendő koalíciós partner SPD-vel együttműködve az ország rendkívüli és hosszú távú eladósodásával járó, 900 milliárd eurós pénzügyi programok elfogadásának és ennek érdekében az alkotmányban is rögzített adósságfék felfüggesztésének fő szószólójává vált. A választási kampányban ugyanis mindvégig az adósságfék érvényben tartása mellett érvelt, illetve a hitelfelvételek, az eladósodás határozott ellenzője volt.

Az érintett egyelőre nem nyilatkozott a fenti fejleményekkel kapcsolatban. Friedrich Merz korábban úgy foglalt állást, hogy legkésőbb áprilisi 29-én az általa vezetett koalíciós kormány leteheti a parlamenti esküt. Később azonban nem zárta ki, hogy ez későbbre csúszhat – idézte a német politikust az Infostart.

***

Nyitókép: Odd ANDERSEN / POOL / AFP